Befejeződött az aratás, megteltek a magtárak. Majdnem színültig. Ősszel a kukoricát aligha lesz hová tenni: hétmillió tonnás termést várnak, akkorra viszont a legjobb esetben is 2 milliós tárolókapacitás készülhet el. Bár - úgy tudjuk - a megépítés uniós támogatása is bizonytalan.

Gyakorlatilag befejeződött a búza aratása, a gabona 98 százalékát már a magtárakba szállították a gazdák. A termés mennyisége átlagos, ám minősége gyenge. A termés átlagosan mintegy 4,6 tonna hektáronként - mondta el Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a XII. Szentlőrinci Gazdanapok megnyitóján. Szakértők számításai szerint ez 5 millió tonna össztermésnek felel meg, ami félmillió tonnával kevesebb az előzetesen vártnál: A miniszter hozzátette: a gabona számára katasztrofális időjárás miatt a termés fele kenyérkészítésre nem alkalmas, csak takarmányként használható fel. A miniszter jelezte, a búzát emiatt várhatóan nehezebben lehet majd értékesíteni. Hangsúlyozta azonban azt is, a jó minőségű búza ára magasabbra emelkedhet, és elérheti a tonnánkénti 25-26 ezer forintot. Ez - mondta - önmagában nem jár együtt a kenyér árának emelkedésével, hiszen az intervenciós ár is hasonlóan alakul.

Valószínű, hogy a rekordnak nem számító termés elhelyezésével sem lesz most gond: a raktárakban ugyan még a tavalyi termésből is pihen, ám ennyi kalászosnak még akad hely. Problémával esetleg a kukorica betakarításakor lehetne számolni, ám a szaktárca igyekszik enyhíteni a helyhiányt. Az FVM előzetesen 5,5 millió tonna búza, 1,5 millió egyéb gabonaféle és 7 millió tonna kukoricaterméssel számolt. Miután a tavalyi termésből 4,5 millió intervenciós áru is még a raktárakban van, és 3,5 millió tavalyi termés vár felhasználásra, így a 16-17 millió tonnás raktárkapacitásból alig 8-9 millió tonna állt üresen az aratás előtt. A most learatott búza elhelyezése ezért megoldható volt, ám az őszi betakarítás során már gondokra lehet számítani.

Az őszi gabona elhelyezésének segítésére Magyarország arra kérte az Európai Uniót, hogy a Magyarországon tárolt felvásárolt készlet eladását segítse elő, illetve segítse ennek külpiaci tárolását. Az intervenciós gabona németországi, illetve belgiumi tárolása már év elején is felmerült. akkor Koperhez és Constantához közel eső raktárak jöttek számításba. Jelenleg, a szakértők szerint, minimum fél-egymillió tonna intervenciós gabona tárolását kellene ilyen módon megoldani.

A korábbi ígéretek szerint Magyarország 2,5 millió tonnás raktárkapacitást hoz létre őszig, illetve 600-800 ezer tonnányi tárolókapacitású magtár felújítását elvégzik. Úgy tudjuk, a szakértők azzal számolnak, hogy őszre legfeljebb 1,5-2 millió tonna kapacitású szemestermény-tároló készülhet el. Az elképzelés szerint a fejlesztés EU-támogatással, az Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) keretében, utófinanszírozással történne. Öszszesen 465 pályázatot nyújtottak be, ám - egyes hírek szerint - a finanszírozás is kérdéses, mivel az EU nem kívánja támogatni, a magyarországi gabonatárolók fejlesztését.

Benedek Fülöp, az agrártárca közigazgatási államtitkára, az országos aratási koordinációs bizottság vezetője a miskolci agrárfórumon mindenesetre most azt mondta: az intervenciós minőségű búzát például tonnánként 20 500 forintért vásárolja fel az állam azoktól a gazdáktól, akik nem rendelkeznek megfelelő tárolókapacitással. Az agrárminiszter pedig arról beszélt: Magyarországnak 1,5 millió tonna intervenciós gabona kivitelére van lehetősége, és még ezen a héten megkezdődik a Portugáliának szánt 200 ezer tonna kiszállítása.

Az agrártárca felső vezetése azt is javasolta a gazdáknak: ne értékesítsék túl gyorsan a gabonájukat, hiszen - mondta - pénzügyi és egyéb eszközökkel is segítik a termelőket.

Népszabadság