- Nem célunk, hogy az alacsonyabb felvásárlási árakkal nehéz helyzetbe hozzuk a termelőket - állítja lapunknak adott nyilatkozatában Gerry Lenihan, a Sole Hungária Rt.

és az Új Mizo Rt. vezérigazgatója. A tejiparnak azonban - tette hozzá - nem maradt más választása, az ágazat kényszerhelyzetben van. A májusi uniós csatlakozás óta a tejtermékek átadási ára legalább húsz százalékkal csökkent. Míg tavaly a trappista sajtért kilónként 950 forintot fizettek a kereskedők, ma már csak 720 forintot adnak. Ugyanezen időszak alatt a friss tej átadási ára a literenkénti 130 forintról 90 forintra esett - panaszolja a vezérigazgató.

A drasztikus áresés oka a növekvő import mellett, hogy a kereskedelmi vállalkozások árképzésében nyoma sincs a rendnek és a fegyelemnek. Az áruházláncok a tejtermékeket a piaci verseny egyik eszközeként használják, áraikat hétről hétre csökkentik. - Az Auchan különösen felelőtlenül viselkedik - állítja a cégvezető. Rendkívül alacsony árakat hirdet, hogy becsalja üzleteibe a vevőket, amire versenytársai is hasonló lépéssel reagálnak, mindez a tejipar átadási árainak mélyrepülésével jár. Hasonló kereskedői magatartásra Nyugat-Európában nincs példa. Az Auchan Franciaországban biztosan nem merne így viselkedni - teszi hozzá.

"Hasonló kereskedői magatartásra Nyugat-Európában nincs példa."

A piaci helyzetet tovább rontotta az olcsó importtermékek beáramlása. Az uniós tagállamok feldolgozói ugyanis arra használják a magyar piacot, hogy nálunk vezessék le tejfeleslegüket. Pedig sok importtermék nem felel meg a magyar élelmiszerkönyv előírásainak - jelentette ki a vezérigazgató. Ugyanakkor a hazai feldolgozók reményei ellenére az unió piacai nem nyíltak meg a magyar tejtermékek előtt. Még akkor sem, ha azok kiváló minőségűek és minden EU- előírásnak megfelelnek. A nyugat-európai láncok azzal érvelnek, hogy vásárlóik egyszerűen nem veszik meg a Kelet-Európában készült élelmiszereket. Az exportot némi támogatással fel lehetne lendíteni, ám az uniós csatlakozás miatt a tejipar alig számíthat ilyen segítségre. A magyar kormánytól erőteljesebb lobbitevékenységet várnánk el - összegezte a helyzetet Gerry Lenihan, aki szerint a Sole és az Új Mizo a saját háza táján már megtette, amit lehet, amennyire tudta, lefaragta költségeit. Gyárakat zártak be, létszámcsökkentést hajtottak végre, nem emelték a béreket, a veszteség mégsem csökkent. A tisztességtelen verseny "árát" így nem tudják tovább finanszírozni - állítja a vezérigazgató. Megmaradt üzemeit a két vállalkozás csak úgy képes tovább működtetni, ha a termelők is részt vállalnak a veszteségből. Különben be kellene zárni az üzemeket, amelyek 450 millió liter tejet vesznek át évente.

A szakember szerint a jelenlegi helyzet tarthatatlan mind a feldolgozók, mind a termelők számára. Ezen - mondja - úgy lehet úrrá lenni, ha a termelők, a feldolgozók és az agrártárca közösen lép fel a piaci túlkapások ellen. A feldolgozók megpróbálják növelni átadási áraikat, ám ehhez szükségük van a termelők segítségére is. A vezérigazgató úgy látja, a magyar gazdák túlságosan csöndben vannak. Német és francia társaik biztosan nem tolerálnák ezt a helyzetet. Az agrártárcának viszont a jelenleginél hatékonyabban kell védenie a nemzeti érdekeket, különben aligha lesz sikeres és hatékony az iparág. Különösen fontos lenne azon termékek behozatalának leállítása, amelyek burkolt exporttámogatást kapnak.

Gerry Lenihan elvárná, hogy az országba érkező tejtermékek minőségét, csomagolását, feliratait a hatóságok átfogóan és alaposan ellenőrizzék, a gyanús termékeket pedig karanténba zárják. Ha az importtermékekre nem alkalmazzák az élelmiszerkönyv előírásait, akkor azok betartását a magyar gyártóktól se várják el a hatóságok. Emellett - véli - a kiskereskedelmi láncokat is rá kell kényszeríteni a tisztességes működésre, hogy ami Nyugat-Európában nem fogadható el, az Magyarországon se legyen az.

Mihálovits András - Népszabadság