Magyarország EU-csatlakozása az úgynevezett közös piaci rendtartások azonnali alkalmazását követeli meg, ennek eredményeképp 2004. május 1-jétől a magyar termelők ugyanazt a védelmet élvezik a külső versenytársakkal és az agrárpiac bizonytalanságaival szemben, mint a jelenlegi uniós tagországok gazdálkodói.
A magyar mezőgazdasági termelőkre, feldolgozókra és forgalmazókra az uniós csatlakozás időpontjától kezdve érvényesek lesznek a közösségi intervenciós felvásárlási árak és a termékek piaci kivonásához kapcsolódó támogatások -- mint például a borfelesleg lepárlási vagy a sertéshús magántárolási támogatása. Abban az esetben, ha a csatlakozás után a piaci ár az intervenciós ár alá csökken, a termelő és a kereskedő -- minden évben november 1. és május 31. között -- felajánlhatja gabonakészleteit intervenciós felvásárlás céljára. A gabona intervenciós ára az EU-ban jelenleg tonnánként 101,31 euró, ami 245 forintos euróárfolyammal számolva tonnánként 24 821 forintot jelent. (A gabonaintervenciós árak legalább 80 tonna termény felajánlása esetén érvényesek.)
felvásárlási garancia az év jelzett időszakában mindaddig folytatható, ameddig a piaci árak nem érik el az intervenciós árakat.
külső versenytársakkal folytatott küzdelemben remélhetőleg komoly segítséget jelent majd, hogy a magyar agrárium szereplői 2004. május 1-jétől a többi uniós tagállam gazdálkodóival azonos exporttámogatásra jogosultak.
gyanakkor az új tagok csatlakozása révén jelentősen bővül az EU mezőgazdasági termelése és feleslegek alakulnak ki, amelyek korlátozása végett különböző kötelező mennyiségi keretszámok, kvóták betartását írja elő a közösségi agrárpolitika. A Magyarország által elért mennyiségi keretszámok az utóbbi 4-5 év termelési szintjét tükrözik, illetve a legtöbb esetben bizonyos növekedést is megengednek. E menynyiségi keretszámok a tejkvóta kivételével nem a termelés maximális szintjét korlátozzák, hanem a hazánk számára elérhető közösségi támogatás keretösszegét rögzítik. A kvóták túllépése nem jár büntetéssel, ám a kvóta feletti termelésre közösségi támogatás sem jár. (A cukor esetében a többletet támogatás nélkül exportálni kell.)
z EU csak azokban az ágazatokban alkalmaz kvótát, ahol közvetlen támogatás, illetve garantált értékesítést biztosító közösségi felvásárlási rendszer működik. Tehát nincs kvóta például a zöldség-, gyümölcságazatban, a borszőlőtermesztésben, a baromfi- és a sertéságazatban, és a legtöbb további termék esetében sem. A tejkvóta valóban fizikai értékesítési korlátot jelent, mivel a nemzeti kvóta túllépését az EU pénzügyi szankciókkal terheli. Ugyanakkor a Magyarország számára megállapított tejkvóta jelenleg meghaladja a mostani hazai termelést. Kormányzati szakemberek szerint összességében egyetlen ágazatnak sem kell majd visszafognia termelését a kvóták miatt.

24óra