CIKKEK

Ibériába utazik az unió magyar gabonája

A szúrcsapszabály eltörlése nyomán több búza fér a raktárakba

2005.07.01

Ha elmaradna az idei aratás, akkor sem lenne gabonahiány, ugyanis a magtárakban az ország egyévi szükségletének megfelelő mennyiségű gabona van. Az EU által felvásárolt készletekből hamarosan elkezdődnek a szállítások Portugáliába és Spanyolországba.

A hazai lisztfelhasználáshoz valamint az állatok takarmányozásához szükséges mennyiség felett a tavalyi gabonakészletből 3,5 millió tonnát kellene eladni más célra, és ezenfelül több mint 4,3 millió tonnát ajánlottak fel intervencióra a gazdák. Ebből 3,3 millió tonnáért már fizetett is a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal és a július végén lejáró határidőig még egymillió tonna gabonát kellene felvásárolni. A hivatal 4,6 millió tonnát befogadó raktár tulajdonosával kötött tárolási szerződést, ám ez tartalmazza az átforgatásra, árukezelésre fenntartott raktártereket is. 2,2 millió tonna raktárkapacitásra rövid lejáratú a megkötött bérleti szerződés, ezért ezeken a helyeken legfeljebb augusztus végéig maradhat az áru.

A lapunknak nyilatkozó Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter szerint ilyen mennyiségű gabona tárolása, értékesítése egy pangó piacon rendkívüli feladat, ezért is kellett kérni az Európai Bizottságtól az intervenciós időszak meghosszabbítását. A másik, Magyarországon súlyos gondot okozó feladat a felvásárolt és az EU birtokába kerülő gabona tárolása. Az EU intervenciós gyakorlatában nem fordul elő gyakran, de elvileg a termény három évig is maradhat a tárolókban. Az unióban Németország után nálunk ajánlották fel intervencióra a legtöbb búzát, az EU intervenciós kukoricájának pedig 90 százaléka kerül a magyar magtárakba.

A miniszter elmondta: azért lobbiznak Brüsszelben, hogy a magyar intervenciós gabonát egy-másfél éven belül szállítsák el. Gráf József reményei szerint a 4,3 millió tonnából 1,5 millió az idén útnak indul. Az unió "készletáthelyezést" engedélyezett. A tavaly és idén nagy szárazsággal bajlódó Spanyolországban és Portugáliában - az átlagos termésükhöz képest - mintegy 6-7 millió tonnás hiányról szólnak a hírek. A magyar intervenciós készletből Portugáliába 80-80 ezer tonna búzát és kukoricát, valamint 40 ezer tonna árpát szállítanak. A portugálok még további igényt is bejelentettek. Ezenkívül Spanyolországba mintegy félmillió tonna magyar gabona kerül.

A miniszter elmondta, hogy a szokásos tonnánkénti 20-25 eurós szállítási költségtérítés helyett 60 eurót áll Brüsszel. Ha ennél legfeljebb öt euróval többe kerül a fuvar, akkor azt kifizeti a magyar költségvetés. Rieger Lászlótól, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal intervenciós igazgatójától megtudtuk: a portugál szállításra váró készletek összekészítésének előkészületei megkezdődtek. Gráf szerint a szállítások júliusban megkezdődhetnek.

Ezenkívül az intervenciós készletekből a szokványos kiszállítások is folynak, eddig 320 ezer tonna gabona elszállítására írtak ki tendert. A keret még nem merült ki, de máris újabb félmillió tonnás kontingens kiírására készülnek. Ezek után november végéig mintegy 700 ezer tonna kiszállítására lehet készülni. Az ibériai szállításokkal együtt ez másfél millió tonna.

Az agrártárca arra számít, hogy az új termés elhelyezése nem okozhat gondot, mert a kukoricabetakarítás kezdetéig 2-2,2 millió tonna kapacitású magtár épülhet fel. Ezenkívül mintegy 400-600 ezer tonnányi magtár átalakításához, korszerűsítéséhez kértek támogatást. (A várakozásoknak azonban alighanem ez a legbizonytalanabb pontja, hiszen ha ezek a fejlesztések nem valósulnak meg teljesen, az szinte automatikusan raktárhiányhoz vezet.)

A szükséges intervenciós raktárkapacitás mértékét az is befolyásolhatja, hogy a tapasztalataik alapján a termelők mérlegelhetik, hogy érdemesebb-e az intervenciós árnál alacsonyabb áron, de azonnali fizetés mellett eladni terményüket. A miniszter beszámolt arról is, hogy egyszerűsítette az intervenciós magtárakra vonatkozó szabályozást. Az uniós előírás csak annyit rögzít, hogy az áru mennyiségét és minőségét meg kell őrizni, de a magyar kritérium ennél sokkal részletesebb, a gazdálkodók szerint számos felesleges elemet tartalmazott. Ilyen volt a síktárolókban a legfeljebb három méteres magaságig engedélyezett rakodás. A háromméteres maximális magasságra azért volt szükség, mert a szabványos, két részből öszszetoldott mintavevő cső, a szúrcsap három méter hosszú. Aki járt magtárban, tapasztalhatta, hogy igen szellősen állt benne a gabona. Most eltörölték a háromméteres magasság megkötését, ezzel jócskán megnövelhető az ilyen magtárak befogadóképessége.

Czauner Péter - Népszabadság

   « vissza

Föoldal mail