Az agrártárca olyan támogatási rendszer kialakításán dolgozik, amely lehetővé tenné, hogy a gazdák 55 éves korukban előnyugdíjba vonuljanak. A járadék fejében azonban el- illetve át kell adniuk gazdaságukat, vagy azt kell vállalniuk, hogy csak saját szükségletükre termelnek.

Nemzeti és uniós támogatások is megnyílnak a magyar agráriumban hatékonyabb birtokszerkezet kialakítása érdekében. Az egyik lehetőség az, hogy a nem versenyképesen termelők kivonulhatnak a piacról, illetve gazdaságukat másnak adják át.
Az európai mezőgazdasági orientációs és garancia alapból (EMOGA) finanszírozott támogatás megteremti a középkorú és az idősebb gazdák visszavonulásának lehetőségét és anyagi hátterét. Az agrár- és vidékfejlesztési nemzeti program célul tűzte ki, hogy a támogatások révén felgyorsuljanak a szerkezeti változások és a modernizáció. Olyan támogatásokról van szó, amelyek igénybevételéhez – a támogatások jellegéből adódóan – nincs szükség saját erőre, de csak meghatározott feltételekkel folyósíthatók.
A sokoldalú támogatás révén például korkedvezményes nyugdíjaztatást kérhet a gazdálkodó, aki 55 évnél idősebb, és a kérelmezést megelőző utolsó tíz évben mezőgazdasági tevékenységet folytatott, de a nyugdíjkorhatárt még nem érte el. Az igénylés feltétele, hogy a szerződés megkötését követően a gazdálkodó csak saját szükségletre termelhet, és valakinek eladja vagy átadja gazdaságát. Ennek fejében jövedelempótló nyugdíjat kaphat, amire 75 éves koráig rendes nyugdíja mellett is jogosult.
A nemzeti kormányoknak széles lehetőségük marad az előnyugdíjhoz jutás feltételrendszerének kialakításában – mondta lapunknak Loncsár Krisztina, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium osztályvezetője. Franciaországban, egyes német tartományokban és Portugáliában már létezik ez a támogatás. Az osztályvezető elmondta: a minisztériumban már elkészültek a magyar adaptációs változatok, ezek szakmai és társadalmi vitája a közeljövőben kezdődik.
A magyar agrárelőnyugdíj jogi értelemben nem nyugdíj, hanem járadékszerű támogatás lesz. A szakemberek most dolgoznak azon, miként lehetne ezt a lehetőséget összekapcsolni a termőföldet életjáradékért programmal, amelyben a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet az állam nevében a föld fejében életjáradékot folyósít a nyugdíjas földtulajdonosoknak.
Egyelőre nem tudni pontosan, hogy az előnyugdíjprogramnak hány kedvezményezettje lehet. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az agráriumban 200-ben 250 ezren, 2001-ben pedig 239 ezren dolgoztak, további közel 1,7 millióan pedig nem főállásban, nem teljes munkaidőben végeznek mezőgazdasági tevékenységet, közöttük igen magas (35-46 százalék) a nyugdíjasok aránya. A gazdálkodók átlagéletkora 53-60 év. Az általános mezőgazdasági összeírás (ÁMÖ) adatainak elemzésekor az is kiderült, hogy a mezőgazdasági munkát végzők átlagéletkora 47 év, ezen belül a gazdálkodóké 55 év. A gazdálkodók háromnegyed férfi, átlagos életkoruk 53 év, a nők átlagos életkora pedig 60 év.

NSZ