Kellemetlenebbé és kiszámíthatatlanabbá válik hazánk időjárása a globális felmelegedés lokális hatásai következtében - derül ki egy nemrég megjelent, a vezető magyar klímakutatók által jegyzett tanulmányból. A kutatások szerint melegebb és szárazabb nyarakra, az aszályok és az özönvízszerű esők gyakoribbá válására számíthatunk.

A globális felmelegedés éghajlati sajátosságai című tanulmány szerzői (Bartholy Judit, Mika János, Pongrácz Rita és Schlanger Vera meteorológusok) az elmúlt 20 év klímakutatásainak Magyarországra vonatkoztatható eredményeit összegezték. Megállapításaik szerint, amennyiben a következő évtizedekben a légkör szén-dioxid-koncentrációja a duplájára nő - ami a jelenlegi tendenciák alapján valószínű -, akkor a Kárpát-medence időjárása látványosan (és hátrányosan) megváltozik. Az éves átlaghőmérséklet 0,7 Celsius-fokkal nő - a legkevésbé tavasszal és nyáron, a leginkább, akár 1,5 fokkal ősszel -, a csapadékösszeg, illetve a csapadékos napok száma viszont csökken. Mint Mika János kérdésünkre kifejtette, a számok összességében nem jeleznek drámai változást, az összesített hatás azonban meglepően nagy lehet. Csupán félfokos melegedés - a prognózisban szereplő napfénytartam-növekedéssel és csapadékmennyiség-csökkenéssel együtt - 60 százalékkal növelheti az aszályok gyakoriságát (a meteorológusok akkor beszélnek aszályról, ha 30 százalékra csökken a talaj felső 0,5-1 méterének víztartalma a még hasznosítható maximumhoz képest - vagy egyszerűbben szólva olyankor, amikor mindenképpen öntözni kell). A nyarak jellege érezhetően megváltozik: több lesz a kánikulai nap, csökken a felhőzet, ritkábban hullik csapadék (de egyszerre a ma megszokottnál több eső esik), és akár 50 százalékkal is csökkenhet a nyári csapadékmennyiség.

Amennyiben a többféle éghajlati modellből származó, hasonló tartalmú prognózisok valóra válnak, a tél még nagyobb mértékben változik: enyhébb és csapadékosabb lesz (igaz, nem annyival, hogy a nyári szárazságot ellensúlyozza), de több lesz a fekete karácsony, azaz ritkábban esik majd hó, és rövidebb ideig marad meg. Utóbbi nemcsak a téli sportok kedvelőit, hanem a mezőgazdaságból élőket is zavarhatja: a ritkábban, de azért a jövőben is előforduló erősen fagyos napok nagyobb kárt tudnak majd tenni a hóborítás nélküli vetésben.

Lapunknak nyilatkozva Mika János hangsúlyozta: a következő 2-3 évtizedre vonatkozó prognózisok viszonylag egyszerű modellek alapján készültek, a bonyolultabb és várhatóan nagyobb megbízhatóságú vizsgálatok eredményére még mintegy 2 évig várni kell. Ezek az adatok azonban aligha fogják teljesen átírni a most rendelkezésünkre álló klímaforgatókönyveket.

Népszabadság

Kapcsolódó link: H.M.