Az idén is folytatódhat az importált tejtermékek és húsféleségek látványos térnyerése a hazai kiskereskedelemben. Az ok a nagy üzletláncok beszerzési politikájának változásában, az uniós agrártámogatási rendszer átalakulásában, valamint az árkülönbségekben keresendő.


A tejpiacon a behozatal még a tavalyinál is nagyobb lendületet vehet az idén, pedig egyes becslések szerint már tavaly megduplázódott, és a korábbi 7-8 százalékról 13-15-re növekedett az importtermékek hazai piaci részesedése – tudta meg a Világgazdaság szakértői forrásokból. Ez a KSH adatai szerint több mint 30 százalékos importbővülést jelentett. A neheze csak most következik – világít rá a helyzetre Kiss Pál István, a piacvezető Friesland közép-európai igazgatója, hangsúlyozva, hogy míg a múlt évre az volt a jellemző, hogy csupán egyes nagykereskedők és külkereskedő cégek igyekeztek kihasználni az időszakos piaci réseket, ma viszont már a tejtermékimport zömét a nagy üzletláncok saját maguk bonyolítják le.
Kiss Pál István szerint a hazai cégek helyzetét az is nehezíti, hogy a nemzetközi kereskedelmi hálózatok egyre inkább egységesítik árulistáikat. Fontos tényező az is, hogy az EU fokozatosan leépíti intervenciós garanciáit és exporttámogatásait, s ez több tagországban is növekvő árufelesleghez vezetett. Egyes társaságok – elsősorban lengyel és német cégek – ezért többleteiket veszteséggel is hajlandók értékesíteni más EU-tagállamokban.
A húsipar a belföldi értékesítési nehézségek növekedésén érzi az import jelentős nyomását. Menczel Lászlóné, a nagy húsfeldolgozókat tömörítő Hússzövetség titkára szerint a behozatalnak kedvez, hogy az uniós országokban a termékekre kivetett áfa 10-12 százalékos, nálunk 15 százalékos. A magyar cégeknek további versenyhátrányt okoz, hogy a termék-előállításnál nagyobb költségekkel (például húsvizsgálati, hulladékmegsemmisítési kiadások) kell kalkulálniuk. A szövetséghez tartozó tagvállalatok tavaly mintegy harmincezer tonna húst szereztek be külföldről, s ez körülbelül megegyezett az egy évvel korábbival. A KSH adatai szerint a húsok és húskészítmények behozatala 215 százalékkal nőtt 2004-ben.
A Világgazdaság által megkérdezett kereskedők és vendéglátók az élesedő versenyből fakadó árnyomással indokolják a külföldi beszerzési források térnyerését. A vendéglátók nem nyerészkedni akarnak, egész egyszerűen rákényszerülnek az importra – véli Háber Tamás, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének (MVI) elnöke. Idehaza 15-20 százalékkal drágább a hús és a tej, sőt egyes termékeknél 28 százalékos különbséget mértünk – teszi hozzá Háber Tamás. Az MVI elnöke szerint a hazai hússal szemben ráadásul állandóak a minőségi kifogások. A vendéglátósok egyelőre „alkalmi beszerzőtúrák” során hozzák be a szükséges élelmiszereket, a tejet elsősorban Szlovákiából, a húst pedig Ausztriából.
Hasonló a helyzet a kiskereskedelmi láncoknál, amelyek addig vesznek itthon, amíg megéri. Igaz, esetükben bonyolítja a helyzetet, hogy a vendéglátóknál jóval nagyobb tételeket vásárolnak, így az ár mellett a beszállító megbízhatósága is fontos tényező. A Spar ezen okok miatt új bicskei húsüzeme számára itthon veszi a félsertést – tudtuk meg Saltzer Kornél beszerzési ügyvezető igazgatótól –, még ha az unióban néhány tíz forinttal olcsóbban lehet is kapni.

VG -