Berlin, 2003. április 16. (MTI) - Új európai időszámítás kezdődik a csatlakozási szerződések athéni aláírásával - jelentette ki szerdán a ZDF német közszolgálati televízióban Günter Verheugen, az Európai Unió német bővítési biztosa.

Verheugen "nagyszerű sikernek" nevezte a szombati magyarországi népszavazás eredményét, s nem titkolta, hogy nem kizártak a nehézségek a 25 tagúra bővülő unió irányíthatóságát illetően. Az uniót meg kell reformálni, intézményeit karcsúsítani kell, a többségi elvet a döntéshozatalnál szabállyá kell tenni. Verheugen sürgette, hogy a kül- és biztonságpolitikát is a közösségi feladatok közé sorolják.

A német lapok közül a berlini Der Tagesspiegel azt állapította meg, hogy az uniós szerződések aláírásával a bővítési folyamatban részt vevő közép- és kelet-európai országok számára célt ér az 1989-es forradalom. A kommunista diktatúrák világszerte ünnepelt bukása után 14 évvel Európa megpecsételi új, stabil rendjét. Ez a rend nem tökéletes, vitatkoznak szinte majdnem mindenen: tejkvótán , nemzeti érdekeken, az Amerikához fűződő viszonyon. Az sem világos, mennyire lesz cselekvőképes a Huszonötök Európája. Ez az Európa azonban demokráciájával, jogállamiságával, s az érdekek békés egyeztetésével jobb a világ számára, mint volt megosztottan az atomfegyverek árnyékában.

A szociáldemokratákhoz közel álló Frankfurter Rundschau szerint az unió stabilizálódás helyett a destabilizálódás szakasza előtt áll. Az unió irányíthatósága miatt érzett aggodalmon túl az EU politikai törésvonalakkal szembesül a kibővített házban. Irak rá a példa:a háború körüli konfliktus, a kül- és biztonságpolitika körüli huzavona a konventben ijesztően elterjedt politikai mentalitásról tanúskodik, amely körülbelül így néz ki: az Európai Uniónál szerezzük be a pénzt a mezőgazdaság és a régiók számára, a NATO-nál keresünk katonai menedéket, biztonság- és világpolitikailag pedig az Egyesült Államokat követjük.

MTI